Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vemhesség

A vemhesség jelentős élettani változást jelent a szuka életében, de ez normálisan semmilyen külső jelben nem nyilvánul meg. Egyes esetben az első harmadban nyugodtabb viselkedés, étvágytalanság észlelhető, majd a has méretének növekedése is szembetűnő már a 30-35. naptól. A méhszájat lezáró nyákdugó üveg tiszta, kissé nyúlós váladék formájában időről-időre ürülhet a hüvelynyílásból. Minden esetben kóros az ettől eltérő jellegű hüvelyváladék ürülése a vemhesség alatt. A vemhesség korai szakaszában jelentkező véres hüvelyfolyás (15-26 napig leggyakrabban) nem jó jel, vetélés, vagy legalábbis részleges magzatfelszívódás, de sajnos méhgyulladás kezdeti tünete is lehet. Azonnal, forduljunk szakorvoshoz! Idejében diagnosztizált esetben még van esély a magzatok megmentésére. A vemhesség 35. napjától már a magzat nyomtalan felszívódására nincs mód, ezért vagy vetélés formájában vagy pedig az elléskor fejletlen halott magzatok formájában kerülnek a külvilágra, azok, melyek korábban elpusztultak. A vemhesség 40-45. napjától a kóros hüvelyfolyás már barnás esetleg zöldes színű. Ilyenkor is van még lehetőség a vehem megtartására, mintavétellel és bakteriológiai vizsgálattal ki kell zárni a fertőző eredetet. Folyamatos állatorvosi kontrol és ultrahangos vizsgálat kb. 4-5 naponta ajánlott. A vemhes állat has körméretének növekedése, majd hirtelen csökkenése korai magzatelhalásra és felszívódásra kelt gyanút, mely okának kiderítése széleskörű vizsgálatot igényel.A vemhesség félidejében ajánlatos a féregtelenítés és ennek megismétlése a várható ellés előtt 1 héttel. A kutya bélférgei közül elsősorban az orsóférgek azok, melyek veszélyt jelentenek az újszülöttek számára, hiszen lárváik még a méhben un. intrauterin vándorlás révén illetve szoptatáskor a tejen keresztül is eljuthatnak a kölykök szervezetébe. A korai fertőződés súlyos görcsös tünetek közötti elhullást is eredményezhet az alomban, de mindig fejlődésben való visszamaradás, emésztési zavarok az újszülöttek bél parazitózisainak következményei. Az újszülöttek megfelelő immunitásához, vitalitásához szükséges, hogy az anyai szervezet kellő mennyiségű anyai eredetű ellenanyagot (antitestet) adjon át a magzatnak, illetve a tejjel az újszülöttnek. Az ellés utáni első 24 órában a termelődő tej (föccstej) különösen gazdag ezekben az ellenanyagokban és a kölyök bélnyálkahártyája az élet első kb. 24-36 órájában képes ezeket változatlan állapotban a vérkeringésbe átengedni. Az, hogy az anyai szervezet milyen gazdag ezekben az ellenanyagokban, az többek között függ az állat védőoltásaitól. Ezért ajánlatos azt a vemhes szukát, amelyik fél évnél régebben részesült védőoltásban félidős vemhességnél ismét beoltatni. Figyelem!! Veszettség oltást nem szabad vemhes állatnak adatni, mert vetélést okoz, és csak úgynevezett elölt vírust tartalmazó vakcinát szabad használni egyéb védőoltás esetén is! Legfontosabb a Parvovirusos bélgyulladás elleni oltás beadatása, mert ez okozhatja a legnagyobb arányú megbetegedést és elhullást a kölykökben. Az anya azonban nemcsak a védőoltások révén kialakult ellenanyagait adja át a magzatoknak ill. újszülötteknek, hanem mindazokat, amelyek a közvetlen környezetében élő kórokozók ellen termelődtek.
Ha igen nagy számú a vehem, és rossz a táplálása a vemhes szukának akkor a vemhesség 45-60. napja között un. vemhességi toxikózis léphet fel, mely eszméletvesztéssel jár és hátterében súlyos energiahiány és következményes májelváltozás áll. Különösen kis és középtestű egyedeknél elhulláshoz is vezethet.